2010. május 29., szombat

THE TEAHOUSE

Kuei Chih-Hung, 1974 Hong Kong

-------

Az „urbánus horror mestere” mondják a rendezőről, valójában ’A’ Mester, hiszen a hongkongi filmtörténelem egy igazi fenegyereke ki olyan kiválóságok felügyelete mellett kezdett dolgozni, mint Ho Meng Chua (a PRINCESS IRON FAN közös gyermek) és Chang Cheh, a kardforgatós/hősies/kungfu filmek géniusza. Kuei is, mint felmenői többféle műfajban készített briliáns munkákat. A valóságon alapuló krimik egyik erősségét képezték, gondoljunk a THE DELINQUENT-re (Chan Cheh-el együtt) és a sokat emlegetett THE CRIMINALS széria legjobb epizódaira.

(Kuei itt a blogon már vagy 14x, természetesen főként zseniális horrorfilmjeivel.)




Wang Cheng (Chen Kuan-Tai) jól menő teaházat (valójában éttermet) üzemeltet kínai bevándorlóként HK egyik gettójának közepén. Alkalmazottjáért Chu-ért, a helyeske pincérnőért beállít két kis suttyó gengszter, hogy viszik, mert tartozik a főnöküknek. (Valójában prostitúcióra akarják kényszeríteni.) Nagy nehezen, önbíráskodva leszerelik őket, illetve fiatal korukat figyelembe véve a bíróság sem szab rájuk tényleges büntetést, annak ellenére, hogy a visszavágón a lányt elüti egy autó, a hibájukból meghal. Drámai epizód, amikor Chu kisöccse a felmentő bírósági döntés után lesből támadva lekaszabolja nővére 2 gyilkosát, így osztva igazságot a hatóság helyett.




Boss Cheng, más néven Uncle, mint vállalkozó érthető módon nehezményezi a triádok beköhögéseit, a folyamatos zaklatást, hiszen az sem kötélidegzetének, és az alapjáraton jól prosperáló üzletmenetnek sem kedvez. Beindulnak a fahusángos, 8 napon túl gyógyuló csetepaték zsarolók és a nagy számú lojális személyzet között, szakács, pincér miskárolót ragad.. A törvény impotenciája már az elején szépen ki van domborítva, a többszörös visszaeső Blackie-t sem csukják le kisebb rablásaiért, aki szintén a családias jellegű teaház alkalmazottja volt, a törvénytisztelő boss csak a sokadik bebukása után meneszti. A jószívű boss továbbá egy csinos, de szomorú sorsú özvegyasszonyt is befogad, 2 kisgyermekével együtt.




Előre lehet sejteni, hogy a kettős nyomás alatt lévő boss milyen döntést hoz a lehetetlen helyzetben. A nyomozók vádaskodása, a vendégeket és az egész egységet molesztáló és lassan tönkretevő bűnözők, (kik lassított felvételben verik szét a berendezést,) között őrlődő Uncle nem tudja kibogozni a Gordiuszi csomót, rendkívüli karizmája nem elegendő egy ilyen súlyos társadalmi probléma ellenében.





(E kiváló filmet a BIG BROTHER CHENG című követte 1975-ben, amihez még nem volt szerencsém, de úgy tűnik, hogy a Teaház folytatása, ugyancsak Chen Kuan-Tai főhősködésével, Herr Meister Kuei rendezésében.)


-------


2010. május 21., péntek

MADAM WHITE SNAKE

Griffin Yueh Feng, 1962 Hong Kong


Shaw Brothersnek 1956-ban is készült egy darabja ilyen címmel, japán/hongkongi közös projekt volt. Sőt 1952-ben THE LEGEND OF MADAME WHITE SNAKE elnevezéssel már gyártódott HK-ban mozi, 1960-ban Dél-Koreában gyúrták ugyanezen témát a vászonra. A számtalan adaptáció közül, az 1962-esen kívül mely veleje jelen bejegyzés, én a Tsui Hark-féle GREEN SNAKE-et (1993) ismerem, modern, komputer-csiszolta álomvilágával érdekes összehasonlítási alap, mivel a történet csaknem teljesen megegyezik.




Az említett filmek egy ősi kínai népmesén alapulnak, melynek hősnői a fehér és a zöld kígyó(démon/szellem), kik testvérek. Egyik 1000 éves, a fiatalabb csak 500, úgyhogy utóbbira időnként rá is kell szólni, hogy ne csintalankodjon. Nos, ezek a nem evilági lények emberi alakot öltve leereszkednek hozzánk, a halandók világába. Az idősebb beleszeret egy fiatalemberbe, aki ezer évvel ezelőtti, másik életbeli megmentőjére emlékezteti, feleségül akar hozzá menni hogy hálából szolgálhassa. Az egyébként gyönyörű Tsui Hark bravúrnál annyival szebb az old-school Shaw-musical, hogy a kígyó-varázslatok és trükkök nem gonoszak, mondjuk úgy, hogy a célt szolgálják. Teljesen letisztult, a pozitív/negatív oldalbéli karakterek adják meg, az egymásnak járó kultúrált respektust. Nem is beszélve a formai bűbájról, amit többek között zenében (a zsáner neve: Kínai Operafilm), a duettekben előadott dalocskák jelentenek, „klasszicista” stílusban megfogalmazott szövegekkel erősítve az amúgy is abszolút archaikus hatást.




A fehérkígyó/hölgy összeházasodik szerelmével, kit egy taoista pap figyelmeztet a túlvilági erők jelenlétére. Ezt természetesen nem hiszi el, mikor azonban saját szemével tapasztalja a szerzetes által vázolt valóságot (egy nagy kígyó fekszik nő helyett az ágyban), halálra rémül. (Szó szerint, majd később feltámasztják.) Némi erőfitogtatást követően a legbölcsebb pópa megállapítja, hogy az elkövetkező Dragon Boat Festivalon úgyis minden kiderül. (A nagy vallási ünnepen a csúszómászó-kísérteteket különösen nem kímélik.) Valójában a fő konfliktus, szellem és az ember közti szerelem lehetetlen mivoltából fakad, melyet mindkét film végén ügyesen megoldanak, még közös gyermek is születik! Míg a GREEN SNAKE-ben direkt ördögi csábítók a hölgyek (eltelt 30 év a XX. századból 1962->1993), itt démoniákus jellegüktől függetlenül rendesek, szimpatikusak, jóravalók.




A krónikák szerint hatalmas kasszasiker volt a film, a népszerű Linda Lin Dai (fehérkígyó) szereplésével, a főhősnők rendkívül bájosak, mozgásuk kicsit a kígyók lejtését mintázza. Valószínű, hogy a remek kis sztorin túl a grandiózus kivitelezés sem kerülte el a nézők figyelmét. A legfinomabb wuxiák világát idéző, tipikus széptónusú Shawscope látvány, olyan hangulatos nótákkal, hogy beleremeg az ember szíve. Mindenre nyitottaknak, romantikusoknak és lánygyerekeknek (tapasztalat) kifejezetten ajánlott.


-------
-------

2010. május 16., vasárnap

HUMAN HEAD TOFU SOUP

(AKA: There Is A Secret In My Soup/Ren tou dou fu shang), Yeung Chi Gin, 2001 Hong Kong

-------


Elöljáróban annyit megjegyeznék, hogy ezt a filmet csak teljesen stabil idegrendszerű és lelkiállapotú érdeklődőnek ajánlanám megnézni, annyira depresszív, lehangoló az összkép. Még véletlenül sincs egy kis fény az éjszakában, ez ténylegesen „hell on earth”. Ugyanúgy nyomozói feltárással kezdődik, mint ikertestvére, a hasonlóan antihumánus hangvételű HUMAN PORK CHOP, a mocskos „miliő” dekadens képei nagyjából előrevetítik milyen is lesz a következő nem egész másfél óra. Állítólag a valódi bűncselekmény helyszínén is forgattak, sztorijában szinte teljesen megegyező TOFU és a PORK CHOP megtörtént eseményeken alapul. A filmeket egy napon, 2001. január 5-én mutatták be a helyi mozik, a valóságos bűnténnyel kapcsolatos eljárás befejezése után egy hónappal (!)




2000. márciusában lepleződött le a hongkongi kriminalisztika történetének egyik legmegrázóbb esete. Egy fiatal, 23 éves lány (Maggie) elhagyja tróger, erőszakos férjét, barátnője (Pat) segítségével próbál alkalmi munkát találni, kinek a pasija (Rocky) történetesen piti gengszter, strici, így prostituáltat csinálnak belőle. A HUMAN PORK CHOP-ban (a harmadik komment érdekes!) drogfüggővé teszik, itt már arra sincs idő. Megtörténik az ominózus lopás a boss-tól, (kb. 100.000.- forintnyi az összeg, a mama orvosi ellátására kellett), majd „bosszúból” elkezdődik a vég nélküli szadista tortúra, melynek várható eredménye a lány halála lesz.




„Hello Kitty hulla esetének” is hívták az ügyet, mert a feldarabolt majd megfőzött áldozat koponyáját egy nagyméretű Hello Kitty plüssfigurába rejtették, mely ha a képernyőn feltűnik mindig ki van pixelezve, gondolom a gyártó nem vette volna jó néven, ha Ázsia egyik legnépszerűbb gyermek babáját ilyen ronda dologgal hozzák összefüggésbe. Végül a három embertelen sátánfajzatot életfogytig tartó börtönre ítélik, a kihallgatások alatt lassan minden rémtettüket elcsicsergik, a vallomások során - mely gerince a történetnek, realizálódik a vásznon a rettenetes cselekmény. A drog fertőjében őrjöngő vademberek láttán, a házimozizás után, jól esik kimenni az erkélyre friss levegőt szívni, és elgondolkodni azon, hogy vajon tudjuk-e igazán értékelni életünk apróbb szépségeit, vagy sem.





Horrorfilmként a HUMAN PORK jobban sikerült, három hajszállal veri a TOFU LEVESt.

-------

2010. május 15., szombat

GHOST STORY OF THE SEVEN WONDERS OF HONSHO

(aka: Kaidan Honjo Nanfushigi, Ghost Stories of Wanderer at Honjo, Seven Mysteries) Goro Katano, 1957 Japán




„Régen a Sumida folyón számtalan hajó közlekedett. A csatorna közelében, a sűrű bozótosban, ahol a nádas erőszakosan növekszik élt az ősöreg Tanuki, aki gyakran megtrükközte az embereket. Ami most következik, azt úgy hívják, hogy a „Honsho Hét Csodája”.




A japán kaidan-folklór (kaidan - tágabb értelmezésben= kísértet) hagyománya minimum olyan erős, mint a magyar népmesék népszerűsége hazánkban. Ha a keleti mozikban vetített produkciókat vizsgáljuk, a szellemmesés filmek egyik fénykora az ’50-es évek utolsó harmadára, ’60-as évek első felére tehető. Számos klasszikus született akkoriban, az egyik legemlékezetesebb, legkiforrottabb darab hazánkban is megjelent DVD-n Masaki Kobayashi rendezte „KWAIDAN” (1964). Kevésbé nagyszabású, ám annál kedvesebb „yokai-horror”-ként is aposztrofálható történet a SEVEN WONDERS. A Yokai Monszterekről volt már egy ízben szó a blogon, itt újfent aktivizálódik az esernyőforma szörny és az egész díszes társaság.




Két horgász éppen csomagol össze, amikor női kísértethangon szólal Tanuki, kérve, hogy engedjék el a halakat, a kifogott zsákmányt. Persze nem akarják csak úgy odaadni egy hangembernek, mondják, jöjjön elő személyesen és vigye, ha kell neki a friss hús. Kár volt szót nem fogadni, megjelenik a kígyószerűen nyakhosszabbodott, alakváltó Tanuki hercegnő és a rémecskék félelmetes csapata. Sipirc! El is terjed a faluban a hír, a mocsárban újra szellemek járnak, ami de facto igaz is,) a szellemek pedig tudvalevőleg belekontárkodnak az eleven emberek életébe, ügyes-bajos dolgaiba.




A történet a kisközség egyetlen jómódú családjának berkein belül játszódik. A nagytekintélyű családfő szertartásosan elengedi a tisztességben felnevelt nagyobbik fiút a familiáris otthon kötelékeiből. Váratlanul beállít Goukuro, a főnök testvérének széltoló fia, kit nem fogadnak szívesen a régi balhés dolgai miatt. Az öreg egyből leveszi, hogy pénzt jött kunyerálni, azt azért nem gondolja, hogy a fiú még a gyilkosságtól sem riad vissza az 50 ryu (sok pénz), és az óta férjhez ment egykori szerető megszerzése érdekében. Az ellenállni nemigen tudó fiatalasszony férje természetesen a családfő fia, gazdag örököse…




A tradicionális yokai/kaidan szabályok szerint a szellemek segítenek a kellemetlen szituáció helyretételében, egy órában varázslatos szórakozást biztosítva, megdobva egy tanukik-tánca zenés showműsorral, ami egy bármilyen szinten mogorva arcot is mosolyra kapacitálhat. Hogy mi a hét csoda? Hát azok a trükkök, melyeket a lidércek bevetnek: el nem alvó mécses, embert kergető lámpás, meg egyebek.

(Tegye fel a kezét aki tudta, hogy a tanuki egy élő állat, magyarul nyestkutya!)




Magyar nyelven a kaidan-témában:

http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=2108


-------


-------