2010. december 27., hétfő

->ÁZSIÁN TÚL: ROLLIN POSZTER

- Jean Rollin emlékére –


Jean Rollin művész, filmrendező 2010. december 15-én, 72 éves korában távozott. Egy esztendővel ezelőtt Paul Naschy tiszteletére, a lényegileg ázsiai mozikra tekintő Steppenwolf blogon "->ÁZSIÁN TÚL" rovatot indítottam, kurta poszterkollekció keretein belül adózván a kedvelt spanyol horror-ikon emlékének. Most a francia bohém, szintén igazi favorit, az emberileg is rendkívül szimpatikusnak mutatkozó (DVD-n megjelent alkotásai gyakran igen gazdag extra tartalommal, és Ővele felvett, mindig más és más beszélgetéssel láttak napvilágot!) Rollin pályafutásából tallózok, régi plakátokat bemutatva. Ahogy egy magyar oldal reálisan összegezte: "nem tartozott a legismertebb filmrendezők közé, életműve újrafelfedezésre vár".

Bár a finomságokra fogékony szakértők nagyon is jól tudják, hogy Jean a költői vámpírfilmek, az álomszerű menekülések, és az erotika érzékeny, a szó klasszikus értelmében vett „szakija” volt, az atmoszféra mestere. Általában kissé „bolondos” formanyelve szinte minden szempontból eltér a megszokottól, rajongótábora szerintem mindig is korlátozott lesz… 


 Le Viol du Vampire / Rape of the Vampire / 1968


La Vampire Nue / The Naked Vampire / 1970


Vierges et Vampires /  Requiem pour un Vampire / Caged Vampires / 1971


Le Frisson des Vampires / Shiver of the Vampires / 1971


Le Frisson des Vampires / Shiver of the Vampires / 1971
La Rose de Fer / The Iron Rose / 1973


 Les Démoniaques / The Demoniacs / 1974


Lévres de Sang / Lips of Blood / 1975


Les Raisins de la Mort / The Grapes of Death / 1978


Les Raisins de la Mort / The Grapes of Death / 1978



Fascination / 1979
 

La Nuit des Traquees / The Night of the Hunted / 1980 


 Le Lac des Morts Vivants / Zombie's Lake / 1981


La Morte Vivante / The Living Dead Girl / 1982


 Les Deux Orphelines Vampires / Two Orphan Vampires / 1997


{ Jean Michel Rollin Le Gentil (1938-2010) R.I.P. }

^^^^

2010. december 26., vasárnap

BIG BROTHER CHENG

Kuei Chih-Hung, 1975 Hong Kong


Az általam várva várt film, BIG BROTHER CHENG a blogon május végén szóvá tett THE TEAHOUSE (1974) egyenes ágú folytatása, ajánlanám szíves figyelmetekbe a hivatkozásra kattintván asztat elolvasni. (Az alaphelyzetet nem kell újra vázolnom.) Én is így tettem, ráböktem a teaházas írásra, miután karácsony délutáni kikapcsolódásként előhorgásztam a nemrég megkaparintott BIG BROTHER dévédét. (Tartalmilag nem tűnt ünneprontónak, belekalkulálva, hogy egyedül néztem, haha;-). Rossz szokásomhoz híven előre bocsátván szerény véleményem már-már spoilerszagú sommázatát: remek! Kivételesen ütős második fejezet, érdemes volt Kuei mesternek, és az extravagánsan profi Shaw Brothersnek újra meggyúrni, ugyanazt a témát.


Brother Cheng (Chen Kuan Tai főszereplő egyre szimpatikusabb, szekond kapitel kicsiszolta karakterét) a teaházas első rész végén az önkéntes száműzetést választotta, családjával vidékre vonult, feladva a harcot, melyet embereiért és a vállalkozásért vívott. Főként a szervezett bűnözés, nem utolsó sorban a lényegileg tehetetlen rendőrség nyomásának kettős, destruktív pressziója alatt. Ám senki nem kerülheti el sorsát, úgy tudom a THE TEAHOUSE sikeres mozi volt, ezért megért egy méltó folytatást, azaz Cheng Tesó hívásra visszatér a vendéglátó egység vezetői posztjára. Becsületes személyisége kisebb hőssé teszi a nép szemében, igazságérzete közmondásos.

Az ázsiai filmgyártás „urbánus” témájú mozijai egyedi színfoltok a hetvenes évek (most már „retró”) lenyomatának palettáján. Egy olyan életforma átvilágítása, ami akkor aktuális volt, most érdekes lehet egy régiségeket kedvelő, csiszolt ízlésű műértőnek. A szociális, társadalmi vonatkozású tartalmon túl, számunkra a megvalósítás eszköztárában keresendő a vonzerő, ami az alapvetően pesszimista látásmódú művet igazán értékelhetővé teszi. Gondolok itt többek között a jelenetek formájának izgalmas beállításaira, a folyamatos harc/akció mérhetetlenül realisztikus ábrázolására. A játékidő utolsó harmada már annyira pörgős, hogy kíméletlenül a képernyő elé szögezi nézőjét. Mindez természetesen abszolút jellemző az általam leegyszerűsítve „true crime” címkével jelölt tételekre. Az emberi konfliktusok ilyen horzsolóan hús-vér „intézése”, a hongkongi filmtörténelem már megismételhetetlen, évtizednyi, dicsőséges pillanata.


 ˇˇˇˇ

2010. december 16., csütörtök

SCHOOL ON FIRE

Ringo Lam, 1988 Hong Kong


Mondjuk úgy, a „mozi döbbenetes ereje” ragadott el ma este, amikor másodízben néztem meg Ringo Lam általam ismert legjobb filmjét, a SCHOOL ON FIRE-t. Megjegyzem, hogy Ringótól a blogon szóvá tett FULL ALERT (1997) is zseniális alkotás. Jómagam egy képsorozat erejéig vagyok kompetens ezen hongkongi filmes korszak adekvát, akár csak egyszerű említésével, ezért ajánlanám Deliria rövid, de velős dolgozatát: ->ITT<-

A képriport kifejezett célja, hogy felhívja a tisztelt olvasók figyelmét erre a hihetetlen intenzív, velejéig tiszta formai eszközökkel operáló, már-már brutálisan realisztikus, zord, és sötét tónusú remekműre.   

 
 
 ^^^^

2010. december 9., csütörtök

THE SUICIDE MANUAL 2

Yuichi Onuma, 2003 Japán


A második fejezet – a látható alkotói ambíció kivételével - mindenben megegyezik az elsővel, gyakorlatilag semmi fejlődés sem tapasztalható. A legéletuntabb filmek egyike, csak őrülteknek ajánlható. Az első rész ütött, ez unalmas és szegényes. Ennyi.

 ^^^^