2011. június 27., hétfő

INDECENT WOMAN

Siu-Kei Lee, 1999 Hong Kong


 ˇˇˇˇ

Kezembe került - az elsőre szemmel látható és jellegében tipizálható, kilencvenes évekbeli HK cat III erotic/thriller, a – „SZEMÉRMETLEN ASSZONY” című dévédé. Felismertem az „illetlen” főszereplőnő, Irene Yeung személyében a csinos Yeung Faan-t, kit a THE UNTOLD STORY 2 (1998) óta csodálok, könnyen lehet, hogy nem feltétlenül a sziporkázó tehetsége miatt. (1998-99-ben mintegy 10-15 filmben szerepelt, mindössze ennyi. De akinek ilyen arca van, abból ennyinek is örülni kell! ;-) Bár az is igaz, hogy egész jól alakítja – az említett filmzsáner – jellemzően álszentképű és igen veszélyes „szex-díváját”, ki nem mellékes módon őrült - időnként + szadista - tömeggyilkos. Isten mentsen meg a fajtájától!


Persze a gyönyörű Irénkének igen nyomós oka volt besokallni, hiszen gátlástalan üzletember férje, az abszolút szemétláda, még a főnökével is megerőszakoltatja szerencsétlent, kinek bosszú-története (ugyancsak jellemző módon) egy rendőrségi kihallgatás során „elevenedik meg”.  A zorall-arcú, rutinos rendező, egyben színészként a rangidős rendőrtiszt (Sergeant Li), állítólag 20 éves intenzív „mozizós” karrierje előtt a törvény másik oldalán állt, nem egy matyóhímzés-karakter, az tuti..


A vallomásban szereplő események egy véres bosszúhadjárat képeit mutatják, melyet – ez esetben – nem túl brutális módon tálalt, a nő által elkövetett gyilkos szekvenciák jelentenek. Gondolom először okosan megegyeztek, hogy hány százalék legyen az erőszakmérce egy mondjuk 100%-os THE UNTOLD STORY (1993)-hoz viszonyítva. És aztán megegyeztek egy lightos volumenben is, és az évtizedre jellemző – egyben színvonalbeli felhígulást mutató, teljesen felesleges és erőltetett – gyakori szoft-szex adagolásban. Jujdeszar.


Enyhén szpoileres szynopsisom a következő: az eltorzult elméjű asszony megmérgezi genyóláda férjét, feldarabolja, húsát megeteti az őt korábban kihasználó főnökkel, majd azt is elteszi láb alól.. Az ex-férj (néhai) ex-szertője (néhai2) következik, majd az örökké „lihegő” postás, és így tovább. Ezt a homicidális-szériát a kábé 20 percenként rendre bekacsintó szexjelenet színesíti. A zene nagyon eltalált középlassú tech-groove, illetőleg hangulatos ambient részek. Összességében ne is hasonlítsuk az INDECENT WOMAN-t egy őrült jó INTRUDER (1997)-hez (a zseniális filmről magyar nyelven itt és itt), mégis úgy gondolom, hogy ez a "bolondéria" egy laza megtekintést azért megérdemel.






 ˇˇˇˇ

 ˇˇˇˇ

2011. június 10., péntek

THE DEVIL'S OWL

Kuo Shin Liu, 1977 Tajvan


„Weird asian”, azaz: „furcsa ázsiai”. Gyakran olvasni ezt a kifejezést az angol nyelvű cinema-szakirodalomban - európai szemmel nézve – mondjuk – „elképesztő” jellegű és koncepciójú, ótvaros keleti filmek vonatkozásában. (Tajvan, Indonézia, Malájzia, Thaiföld, stb.) Az biztos, hogy a régi legdélkeletibb mozivásznakon sok minden előfordulhatott – ami ma már szinte „törvénytúlsó” – gondolok kizárólag (!) a fantasztikum eszméletlen szabadsága által táplált trash, horror és science-fiction művekre, vagy azok őrült stíluskeverékére. Ez az „ÖRDÖG BAGLYA” cím szerintem elég beszédes, viccesen szólva a „hülyeség határtalan!” De! Mégis van valami érdekes ezekben a fosszilis állapotú VHS (?ki tudja, VIDEO2000,? etc.) szalagokban. A szalagok mielőtt végleg de-magnetizálódnának, vagy elvesztenék felső fizikális rétegüket, (oder so was póriasan elvesznének), szorgalmas, derék és becsületes kultfilm rajongók, megrögzött vagy véletlenszerű archiválók – a mechanikus lejátszó „még éppen elviszi” elvében bízva – átmentik digitális formába eme gyermeki léleknek szóló, izgalmas és unikális alkotásokat.

moving picture...

Hogy ennek van-e értelme, nem is kérdéses. Bár az általam ismert első (és valószínűleg utolsó) „owlsploitation” (!!!) mozi olyan kánya ( . ) minőségű, hogy az élvezhetőség szomorú határát is gyalázza. Így jártam többek között a remek hongkongi THE BLOOD THIRSTY DEAD-el is. Nem is kell mondanom, 5.1-es házimozisoknak, de valljuk őszintén be – épeszű embereknek – kínzás lenne a több mint másfél órás „ÖRDÖG BAGLYA” megtekintése. A begyógyított angol feliratot úgy olvastam, hogy az adott kép „hangulatához” zoomoltam befelé és jobbra-balra-fel-lefele. Így értettem meg a sztori negyedét, ami valami gong tau-féleség, harcművészetis-kosztümös horrorsztori... Az old-school tajvani fantazi elemzése, de legalábbis kiemelése napirenden van a blogon. A THE CRIPPLED MASTERS (1979) elvetemült koncepciója, a WOMAN WITH KNIFE (1980) és a THE DEVIL (1981) zseniális delíriuma után nincs mit mondani: jöhetnek a japó Godzillák legsúlyosabb mandarin klónjai! (Kuei Chih Hung is Tajvanon kezdte.)


















ˇˇˇˇ

2011. június 1., szerda

GHOST EYES (revisited)

Kuei Chih Hung, 1974 Hong Kong


 ˇˇˇˇ


Nyüzsgő, modern berendezésű (’74), dizájnos szépségszalon Makaóból érkezett szemüveges kis manikűrösnője, Wang Bao Ling, egy (alapesetben női szemmel nézve) feltűnően sármos úriembert szolgál ki. A bökkenő (t.i. egy pszihókísértettel van dolgunk!) az új vendég üzletbe léptekor már sejthető, hisz - az akár idegesítőnek is felfogható - Shaw-féle vijjogó figyelmeztető hangjelzés - nem véletlenül van odabökve. Az úrnak a tükörben sincs képe, így már bizonyos, hogy a komoly, elegáns fazonban feszítő arc valami vámpírfajzat-féleség.


Zárás után, az utcán egy véletlen baleset során eltörik Bao Ling szemüvege, a jóképű lidérc, Shi Jong Jie (alias:  Si Wai, Szu Wei,  Antonio Ho,  Ho Wing On), - ki a blogon a THE CRIMINALS (1976) sorozat első részében bukkant fel, a „nem látható” filmek közül például  a THE PSYCHOPATH (1978) szereplője is volt – azonnal megjelenik (füttyögés). „Eleven” optikusnak vallja magát, szemészeti szakbolt tulajdonosának. (A zárójelbe tett „elevensége” természetesen „eleve” kérdéses...) Baráti áron számolt kontaktlencsét ajánl fel a lánynak, ki pár nappal később él a lehetőséggel, és ellátogat a titokzatos férfi üzletébe. Felkerül a lencse, majd beindulnak az események.


Az optikus meglátogatja lakhelyén az egyedül élő lányt, rövid udvariaskodás után démonivá változott szemeivel megdelejezi, a (rendszeres koituszt is mellékesen eredményező) hipnotikus hatást a lencsén keresztül tudja kivitelezni. A történések menetével arányosan, egyre sápkórosabb főhősnő mellesleg halott „személyeket” kezd el „látni”. A lidércnyomás odáig fajul, hogy egy ízben hegyomlás áldozatainak tömeges zombi-attakját kell viselnie. Az ördögi stressz alatt annyira leamortizálódik, hogy taoista pap beavatkozásától várja szabadulását az átkozott lét alól. A gong tau filmekből ismert, jó és gonosz erők összeugrasztása ezúttal gyalázatos, és brutális öldöklésbe torkollik, a három éve halott démon… de ezt nem árulom el.


Nos, ízlések és pofonok, lehet fanyalogni a hatásvadász hangeffektek, a kissé jelmezbálos, illetve gyurmaszakkörös szörnymaszkok kapcsán. Bár tudva levő, hogy a régi ázsiai horror trash-jellegét többek között ez adja, és ez nem feltétlenül baj, sőt, általa rendelkeznek kifejezett karakterrel a korai hongkongi, nem csak Shaw Brothers horrorok. Az exploitation-zseni, Kuei Chih Hung rendező legtermékenyebb korszakában, a stílus formai mesterembereként brillírozik. Akkurátus piktorként teremti meg az egymás után tízesével szórt, igazán markáns atmoszférákat. Mind az apró részleteken ízléssel időző kamera, mind az ijesztő szekvenciák ötletes kivitelezése, és rá jellemző vehemenciája példás díszítői, a mély tónusú mozi alapvetően komor hangulatának. A finisben a gonosz végül ugyan legyőzetik, optimista befejezésre azért NE számítsunk, hahahahahah!

 ˇˇˇˇ

 ˇˇˇˇ