Kedves Látogatóim! Kérlek Benneteket, saját érdeketekben többé ne bökjetek entert a Steppenwolf blogra! Sajnos a (fő)szerző nem tud leszokni a SANTO történetek nézéséről. Ez a súlyos hiba újra meg újra jelentkezik nála, ami sajnálatos pszichés torzultságot tesz nyilvánvalóvá az ő esetében. Ki a f…t érdekelnek ezek a mexikói vicckategóriás kövületek? Senkit. Hát ez az!
Szerencsére (hm) a vehemens mezeiróka nem áll le, különösen akkor, amikor az első (!) SANTO filmet korongon a kezébe vehette. Az 1958-ban Kubában forgatott kis gyöngyszem újabb bizonysága annak, hogy visszafelé lapozva az időben, egyre eredetibb és érdekesebb mozik „kerülnek elő”!Na persze, ízlések és pofonok.
Mentségemre legyen mondva, igaz, hazánkban EL SANTOval kapcsolatos bejegyzések rajtam kívül kb max 2 embert érdekelhetnek, ennek ellenére léccives olvassátok el az utolsó két kép dumáját, megértitek, hogy – teljes szinkronban SANTO életszemléletével - az emberiség nyugalma jómagam szívügye is egyben!.. ;-)
{Orgies Of Edo / Tokugawa III - Im Rausch Der Sinne / Zankoku Ijo Gyakutai Monogatari: Genroku Onna Keizu / Zankoku Ijô Gyakutai Monogatari Genroku Onna Keizu / Cruel And Strange Opression – Genroku Era Women’s Pedigree}
Teruo Ishii „A kínzás öröme” szériájáról volt már szó nálunk, időszerű visszatérni az ORGIES OF EDO apropójaként a sorozatra, melyben minden rész más és más mércével lett kicentizve erotika és erőszak vonatkozásában. Az abszolút horror (INFERNO OF TORTURE), és az elég kultúráltan pajzán (HISTORY OF THE SHOGUN'S HAREM) között helyezkedik el félúton az ORGIES… Összekötő formai elem a historizáló Tokugawa korszak, melyről nemrég egy Norifumi Suzuki film kapcsán is értekeztünk, továbbá közös mindannyiban a rendező – talán egész életművére nem is, de erre az alkotói korszakra mindenképpen jellemző - egyéni, mondhatni bizarr nyelvezete, és igényes, időnként már pop-artos képi világa. Erre régen azt mondták, hogy avantgárd, nem véletlenül!
Bevezetőnek az orvost megszemélyesítő, szamuráj osztálybeli, kiváló színész-karakter Teruo Yoshida szavaival lepleződik le a „Genroku-éra” látszólagos pompája és csillogása. Mint medikus (a részekben ő a közös ,szál’) megállapítja, hogy a pazar látvány mögött, belül, a lélek betegsége tombol. Bizony, a másfél óra három különálló epizódja ezt a pesszimizmust demonstrálja, a túlzó és brutális japán dramaturgiának megfelelően. Az első fejezet egy férfi-nő párost mutat, ahol a férfi komoly tartozást halmozott fel, és 2-3 évre jobbnak találja eltűnni a jakuza könyörtelen szemei elől. A vakszerelmes hölgy felajánlja bárminemű szolgálatait a hiányzó pénzmag előteremtéséhez. Itoharu testét ezek után "férfiak szennyezik be," (bár a gésák –mint olyan- megítélése mostanában alternatív módon közelít, az újabb kutatási eredményekre hivatkozva). A filmben Itoharu egy neves gésaházban veszi fel a munkát, igaz még semmit sem tud a gésák művészetéről, a kapás nem kicsi rá a vendégek részéről. Ő Hanji-ért (a pasas) teszi, csak éppen nem tudja, hogy az a húgát ápolgatja otthon. Ráadásul terhes is, megérzése szerint Hanji-tól, a végkifejlet kellemetlen rajtaütésbe és tortúrába torkollik.
Második történetünk egy jómódú nimfomániás nőről szól, aki csak a kifejezetten csúnya férfiakkal szeret nemi kapcsolatot teremteni. Egy normális ember (testőrféle) szerelmes belé, de neki a korrekt szivar nem kell, csak a dzsunga, gusztustalan állatok. Jó-jó, a dobozból előbújó ajándék színesbőrű fiatalember nem csúnya, hehe, de mindenképpen állatias forma akar lenni a szaracénos fülbevalóival. A nő tisztában léve betegségével próbál, de nem tud gyógyulni. A nézők is beavatódnak a lelki abnormitás hátterébe: 17 éves korában megerőszakolta és macerálta egy félig elégett arcú ember, aztán ő meg valahogy – mint egy rossz tripen – rajtaragadt a témán. A lovagja kinyírja.
Utolsóként egy szadi cirkuszba keveredünk, ahol megvadult bikák üldözik a piros, ingerlő lepelbe csomagolt áldozatokat, mindez a vérszomjas sógun és a közönség szórakoztatására. A főnök eközben még a nagy élvezet kiegészítéseként nyíllal csipeget az ember-választékból. Egy nagy bátorságot tanúsító nőt kiemel maga mellé, a kínzások otthon folytatódnak. A maca, lám mazochista, kéri a büntetést, így frankón egymásra találtak. Az asszony, pozícióilag a kastély úrnője lesz, és ugyancsak terhes. A befejezés nem fehér embernek való, mondhatni gyalázatos. Durva. Csak annyit, hogy mint kiderül a maca vér szerinti apja a sógun (akitől várandós), juj. A pasinak volt egy elfeledett iker lány gyermeke(i) a múltban.. Szóval, ezt a filmet (is) kizárólag felnőtt nézőknek ajánljuk!
Norifumi mester munkái már szóba kerültek itt a blogon, mozipiktúra-remekműveit nem lehet kikerülni, ha a japán filmművészetet vizsgálgatjuk. Az exploitation több alfajában jeleskedett, ezúttal egy kedvelt téma, Tokugawa Shogunátus korszakának sikamlós oldalát gyurmázgatja. Szó szerint, hogy stílszerű legyek, ugyanis ennyi kebelmasszázst másfél óra alatt filmben még nem láttam. CSBCS-vel egybekötve. (gyk.: CSBCS=csecsbimbócsavarás, létezik még a DCSBCS, az meg =duplacsecsbimbócsavarás.)
A képi varázson túl a stílusok ízléses elegye a film: komédia, szoftszex, dráma, harc aztán újra komédia. Mindez olyan magabiztosan vezényelve, hogy az már perfekt alles in Butter. A forma, ami a lényeget lefesti, az erotika, a „zabolátlan szex”. Akárcsak aHISTORY OF SHOGUNS HAREM-ben az erőszak itt sincs forszírozva, a gyönyörűre vett kép és a gyönyörűen kéjelgő háremhölgyek annál inkább. A széparcú Miki Sugimoto - aki többek között a remek ZERO WOMAN:RED HANDCUFFS-ban is főszerepelt – jelenléte csak öröm lehet a férfiszemeknek.
Mivel enyhén szólva nem vagyok egy virtuóztollú íródeák, szokásomhoz híven egy monstre képzuhataggal toldom meg a bejegyzést (ahelyett, hogy egy szót is ejtenék arról, hogy miről is szól a film, brrr! Bár a képek elég beszédesek...), ez már az erősen szortírozott mennyiség, bevallom kábé háromszor ennyit kockáztam ki első nekifutásra, annyira lenyűgöző a film vizuális szempontból.;-) Akit untat, attó bocs! A „Sógun és 21 ágyasa” (az IMDB-n nincs jelezve) a TOKUGAWA SEX BAN: LUSTFUL LORD (szintén ’1972) előzménye állítólag.
Norifumi Suzuki rendezőtől DVD-n megjelent:
Red Peony: Gambler's Obligation (Hibotan Bakuto - Isshuku Ippan, (1968) Girl Boss Blues: Queen Bee's Counterattack (Sukeban burusu - mesubachi no gyakushu, (1971) Girl Boss Blues: Queen Bee's Challenge (Sukeban burusu - mesubachi no chosen, (1972) Tokugawa Sex Ban: Lustful Lord (Tokugawa Sekkusu Kinshi-rei – Shikijo Daimyo, (1972) Modern Porno Tale: Inherited Sex Mania (Gendai porno-den: senten-sei inpu, (1972) Girl Boss Guerilla (Sukeban Gerira, (1972) Girl Boss (Sukeban, (1973) Sex & Fury (Furyo Anego Den – Ino Shika Ocho aka Story Of A Bad Elder Sister – A Deer Amongst Wild Boars, (1973) Terrifying Girls High School: Lynch Law Classroom (Kyofu Joshi Koko - Boko Rinchi Kyoshitsu, (1973) School Of The Holy Beast (Sei Ju Gakuen aka Convent Of The Holy Beasts, (1974) The Killing Machine (Shorinji Kenpo, (1975) Truck Rascals: No One Can Stop Me (1975) Truck Rascals 2 (Torakku yarô: Bakusô ichiban hoshi, (1975) Beautiful Girl Hunter, (1979) Shogun's Ninja (Ninja Bugeicho - Momocho Sandayu, (1980) Roaring Fire (Hoero! Tekken, (1982) Dolls of the Shogun's Harem. (1986)
A blog zömében olyan tartalmú filmalkotások ismertetését gyakorolja, melyek kizárólag felnőtt nézőknek/olvasónak készültek/készülnek, ezért bizonyos kor alatt semmiképp sem javaslom megtekintésüket, és azokról szóló írások olvasását. Köszönöm, üdvözlettel: Steppenwolf
---------
