2008. október 12., vasárnap

THE UNTOLD STORY II

R.: Yiu-Kuen Ng, 1998 Hong Kong

Gondoltam írok pár sort a második részekről, az időnként jogosan elmarasztalt episode 2.-ről. Pár filmcím mindjárt be is ugrott: Daughter of Darkness 2, Possessed 2 (erről már volt szó), The Untold Story 2. Ez utóbbi azok táborát gyarapítja (a nagy többség), amely nem éri fel az első részt, de önmagában elviselhető alkotás. A III.cat.-ban vannak a csúcspontok: Ebola, Intruder, Red To…, van egy erős középmezőny, ide tartozik az ELMONDATLAN TÖRTÉNET 2, és van egy lapos színvonalú versenyzőkből álló majomsziget is: Erotic Nightmare...

Mi az erős középmezőnnyel is szívesen barátkozunk, így megér ez a tétel is pár gondolatot. A történetnek nincs köze az 5 évvel korábban készült elődéhez, Wong Antal pedig nem gonosztevőt alakít, hanem kissé viccesre vett arculatú (súlyfelesleg és fej ;-)) nincs leszálkásítva, mint /elálló fülek/=INFERNAL AFFAIRS-ben), bugyuta zsarut. Ebben a filmben a fő galád, a női nem egy tébolyult képviselője, figurája erősen emlékeztet a fentebb említett INTRUDER súlyos benső zavarral rendelkező/létező hősnőjére.

A lány egyszerű és joviális színben feltűnve érkezik meg Kínából a HK-ban székelő, jó módban tengődő hölgyike unokatestvéréhez, aki egy nagyon szép, de csalárd asszony, szeretővel + költekezés mint állat, a magát szarrádolgozó (és bizonyos problémákkal küzdő, ezért is láthatóan fájdalmas tekintettel megáldott) férje által megtermelt anyagi javakból.

Az "egyszerű és joviális" mainland-i macska lecsap (mint nő, és cselszövő) a vendéglátós vállalkozó férjre, a belőle kibújt csinoskát nem lehet nem észrevenni. Az, hogy közveszélyes őrült (a diliházból szabadult) csak később derül ki róla, miután kinyírta majd felszolgálták (a civilben volt szépségkirálynő) feleséget, étel gyanánt az éhes szájú vendégeknek. (..a Human Pork Chop). Ez a „fantasztikus” ötlet köti össze az első két részt. (A harmadikhoz sajnos nem volt szerencsém.) Wong közeg pedig nyomoz, és a szimata nem csal, ez viszont nem élete legjobb alakítása, ellentétben a Syndrómáéval. Maga a film rendelkezik izgalmas pillanatokkal (nem olyan túlzó a mészárszék), az erőltetett humor (aha, ez ilyen?) és a klisék áradata azonban lehúzza az egészet a középmezőnybe. De egyszer azért érdemes!

Nincsenek megjegyzések: