2011. július 29., péntek

SUMPAH ORANG MINYAK

P. Ramlee, 1956 Malajzia


 ˇˇˇˇ


Viszonylag ismertebb hongkongi rémtörténetek (például a BLACK MAGIC ’1975) felmenőinek tekinthető, a legősibb maláj horror- és fantazifilmek, legendák és az ismeretlenség homályába burkolóznak - mai napig. Egyszerűen nem érhetők el mondjuk az európai fanatikusok számára (sem). Gondolom a helyi televíziók, időnként vetítik eme ritkaságokat, de minket ez nem nyugtat meg, és követeljük legalább az angol feliratos dévédé kiadását: 990.- forintért legyen, tele extrákkal! Addig is, amíg ez bekövetkezik, vessünk egy pillantást angol címén CURSE OF THE OILY MANIAC elnevezésű mozi-fosszíliára, melyet a Shaw Brothers cég kezdeti korszakában készített (Malay Film Productions). Az Olajos Mániákus-mítosz és „kreatúra-trash” első, és igazán érdekes rimékjéről - mely ugyancsak Shaw Bros (1976) - a Steppenwolfon és a Delirián is olvashattunk már magyar nyelven.

 
Történet a következő: egyedülálló kelmeárus befogadja magához a nyomorék, púpos és olajosképű szerencsétlent. Kiderül, hogy a kellemetlen külsejű pasas sumákba’ nagy rajztehetség, gyönyörű mintáival felvirágoztatja jótevője nehezen döcögő üzletét. Sajnos megtalálja őt a falu gonosz ifjúsága, „szórakoznak” vele. Időnként a jószívű asszonyok mentik ki, majd vidám esztrádműsor típusú zenés-táncos, 5 perces rész következik, egy láthatóan kipucolt szóló énekesnővel. (Hihetetlen látvány!) A meztelen talpú (itt mindenki mezítláb nyomja) nagypofa-bajuszhős elűzeti a „kriplit” a faluból. Este az erdőben furcsa dolog történik: a nyomorék száműzött egy isteni vízió főszereplője lesz. (Az 1950-es évek trükkjei és technikai megoldásai csodásak, a díszlet pedig pazar!)  A látomás során egészséges ifjúvá változik, majd pompázatos ruhát öltve visszatér a faluba.


A másfél órás, több érdekes dalbetéttel tűzdelt, maga idejében (és közönségének) állítólag hihetetlen módon sikeres film – melyet ma már kizárólag csak elvetemült „régészeknek” ajánlok! - utolsó 20 percében válik „olajossá” a helyzet. Az egykori szerencsétlen, ám az óta kikupálódott főszereplőt egy ördögfejű figura (na jó, legyen: Sátán) olajos-mániákussá ((-:népszerű maláj szellem-mítosz, sikamlós rémfigura, ki nőket gyaláz:-)) változtatja. Mozgása hiába szupermen-szerű, pár erőtlen színre lépés és gonosztett után egy apró üvegcsében végzi. De legalább élve - HAHAHA! – és már tudom: a többi régi maláj horrort is meg KELL ismernem!!!



ˇˇˇˇ


 ˇˇˇˇ

ˇˇˇˇ

Nincsenek megjegyzések: