2010. április 25., vasárnap

THE LIVING SKELETON

Hiroshi Matsuno, 1968 Japán




A kísértethajók legendája már gyermekfejjel nagyon izgalmas volt, ronggyá olvasva a Nagy hajóskönyv adekvát fejezetét, elképzelve a ködben tovatűnő rongyvitorlájú, fájdalmasan nyekergő, láthatóan szellemjárta ;) magányos galeonokat. Aztán jött a John Carpenter-féle 1979-es A KÖD, mely a mai napig megőrizte értékeit, klasszikussá vált, rimékelése (2005) azonban felesleges és ötlettelen fércmunka volt. A kísértethajó témáját görgetve, a történelem során továbbá belefutottam az erősen gyengus DEATH SHIP-be (1980) az örjöngő George Kennedy bácsival a fedélzeten (narrátoros véháes), majd jóval később már dévédén a hasonló GHOST SHIP (2002) szenzációs nyitójelenetével maradt meg bennem, a folytatás mintha kevésbé lett volna érdekfeszítő. Természetesen a spanyol GHOST SHIP OF THE BLIND DEAD se’ maradjon ki, harmadik rész a „Vakhalottas’ szériából.





A békésen haladó turistahajón (Longwangwan) hirtelen gonosz kalózok mészárolnak le ártatlan utasokat, személyzetet egyaránt. Az áldozatokat 3 évvel később látjuk viszont, ijesztő, összeláncolt víz alatti csontvázhadsereg formájában. A fotográfia mindvégig művészi igényű, kellemes, a csontik meg érdekesek, haha… A főszereplő hölgy Saeko (Kikko Matsuoka) és a vérontásban elhunyt ikernővérének kísértete (kettős) szerepében meresztgeti szép szemeit. A túlvilági tesó elkezdi bosszúhadjáratát a gonosztevőkön, a szárazföldön sorjában pusztulnak a férgek. Az összezavarodott Saeko egy joviális papra támaszkodik, ki végig mellette volt, bár elárulom (áá, a pap!), ő sem kis hamiskártyás. Az igazi meglepetések csak ezek után jönnek, aláfestésnek egyszerű, de karakteres, visszhangosított elektromos gitár-akkordozás kíséretében. Ha a legvégét elárulom, nem mondok újat: egy Usher ház-szerű fináléban a hajó a tengerbe süllyed…





Az eredeti KÖD legnagyobb inspirátorának ezt a régi, fekete-fehérben ’tündöklő’ japán filmet, a THE LIVING SKELETON-t tartják, joggal, hiszen atmoszférájában, egyáltalán nívójában mindkettő viszonylag magasra tette a maga lúdvércesnek szánt mércéjét.


---------


Nincsenek megjegyzések: