2010. február 18., csütörtök

JOURNEY TO JAPAN

Sadao Nakajima, 1973 Japán



--------





1973 különösen aktív időszaka volt a joggal szexisnek tartott Christina Lindbergnek, ki svéd szofty színésznőként ez évben – többek között - alakított főt ANITA néven és címmel az ultra-nimfomán szerepében, ahogy mindezt tanult Deliria kollégánk szakszerűen vázolta is nekünk. Az ANITA-erotika tényleg meglepően hangulatosra sikeredett, vajon a két 73-as Japánban tett látogatásnak volt-e számunkra értelme? A Norifumi Suzuki rendezte SEX AND FURY és a JOURNEY TO JAPAN. Az előző vegytiszta Toei-pink standard őrültség, a megszokott és kedvelt nevetséges túlzásokkal, ez utóbbi viszont inkább kamara jelleget ölt, beugrott a zseniális BLIND BEAST is, bár a JOURNEY azért nem ilyen alapvetés…




A korszakban divatos sláger-dal melankóliája tölti meg éhes zsigereinket a film elején (és a végén). Sárga Volvo(?)-val utazik egy fiatal férfi, vszleg ő lesz a főhős, főleg hogy az elején mutatták micsoda beszari pszihó! Ki a reptérre, ahol éppen Svédországból (svéd? - a japánoknak először a pornó jut eszükbe, hajaj: a hőskorszak) érkezik a naiv Christina (Ingrid). /amint feltűnik a vásznon, a fejéről nekem mindig egy bánatos kacsacsőrű emlős jut eszembe, viszont az alakjáról csak annyit, hogy láttam ennél már lényegesen gyérebbeket is… a szerk./





Bezony beül a pszihóhoz, oszt mongya mehetünk. Beh, a gyagya csak les mint az ökör, de azért nagy duzzogva hazaviszi, és mivel – mint az elején kiderült – szekszuálpszihopata (meg maszek {<-Kellér Dezső ’1926} bombagyáros), jól meg is erőszakolja, de azért nem olyan rémisztő, mintha a meglepődött Ingrid sem bánná, amúgy sumákba’. S mint az említett BLIND BEAST -ben is történt: a kezdetben kötözöttsonka és csúnyán fogvatartott hölgyemény idővel megkedveli elrablóját. Az elején megy a láncravert asszony fotózása meg minden, aztán jön a lánc nélküli összemelegedés.





De miért ült be a sárga Volvó(?)ba? Mert egy csomagot bíztak rá, hogy hozza el japán barátaiknak, csak egy kis szívesség. Ő meg rendszám alapján csücsült (akkor még nem volt perfekt japán nyelvből, mint negyed órával később), a számok stimmeltek, csak a kisbetűs város nem volt tiszta. Így ment Kyotóba az őrült pasival, a 2 perccel később (Toyotával) érkező marcona gengszterek (barátok) hiába keresték. Gondolom érdekelte volna őket az a bizonyos csomag ami sajnos a hányattatás során lány papírjaival együtt Kyoto egyik folyójába veszett.





Szórakozni is elmennek, a lány szabadságra vágyik („Svédország uncsi, nem kell semmit csinálni, jövőd akkor is kőbe van vésve…”), a nagy japán-frrídom közepén egy rossz társaság ugyancsak becsteleníti a hazai pályát nyugdíjasnak aposztrofáló jóléti macskát. Megjegyzem, ennek ellenére nincs annyi vetkőzése Christinának, mint az ANITÁban, mégis nyilvánvaló, hogy a cél újfent az volt, hogy nemi hovatartozásának kézzel fogható remekműveit csillogtassák, közönyös és gyalázható fejének kontrasztjával téve még meggyőzőbbé a hatást. Christina Lindberg figurája távolról engem a remek Brigitte Lahaie alakjára emlékeztet, haha. Magyarul alakra ötös – filmileg hármas.





-------

-------

Nincsenek megjegyzések: