Közismert, hogy a maga nemében nagyon is szórakoztató mondo stílus olasz találmány a hatvanas évek legelejéről. A világ különböző egzotikus tájain készült, főként az extremitásokra koncentráló, időnként horrorba hajló dokumentumfilm, igyekezvén bekukkantani minden lyukba ahova csak lehet. Azonban maga az irányzat általánosságban véve sajnos az erőszak és a halál ábrázolásának irányába mozdult el, ez inkább a shockumentary névvel illethető, nem nehéz kitalálni, miről is van szó: TRACES/FACES OF DEATH/GORE és társacég. Ezt a vulgáris és gátlástalanul öncélú vonalat hagyjuk is, nézzük inkább a klasszikusokat, például ezt az ázsiásat.
Lényegében itt is csúnyán össze van szedve egy csomó illetlen, obszcén és európaiból nézve abszurdum(nak tűnő) dolog keletről. Strange, absurd, disturbing: Far East Mondo. Ezek a filmesek titkokat keresnek és azokat akarják feltárni a kedves nézők előtt, kielégítve azok kíváncsiságát. A kelet varázsa nem újdonság, hisz évszázadok óta hujjogunk róla itt „nyugaton”, okkal. Valóban érdekesek a fejezetek, melyek persze nem függnek össze, hisz egy doku-ról van szó, a különböző, jellegében jobb-rosszabb csokorra való epizód, hogy jól besokkolódj tőle! A rituális ceremóniák, fakír-mazó ügyek, indiai mocsok, kígyó hegyek, egy-két szebb kép, a többi inkább negatív faszság, aaah bocsánat: érdekesség. Egyszer mindenképp érdemes azért megnézni, például azok a explicit pornográf szobrok régmúltból a templom falán tényleg döbbenetesek. A mondofilmek tengeréből kicsit kimagaslóbb ez a szösszenet, ajánlható.
Egy-két követő:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése