2011. szeptember 28., szerda

THE RAPE AFTER

Moon-Tong Lau, 1983 Hong Kong


ˇˇˇˇ


Csaknem napra pontosan 2 (kettő) évvel ezelőtt került elő nálam a THE RAPE AFTER itt a blogocskán, és úgy érzem adott a pillanat, hogy újra előkerüljön. Részben azért, mert anno csak egy jelzés szintű, kurta bejegyzés született [amit most töröltem], és úgy gondoltam, valamivel többet érdemelne ez a kivételes film. Akkoriban egy tűrhető minőségű, vágott VCD volt a kiindulópont, angol hardszubbal, melyet az ázsiai Ocean Shores szalagról vettek át fullscreen képaránnyal. Egy ilyen kiváló, stílusában igazi kuriózum vonatkozásában nem csoda, de elérkezett az idő - ha már normális DVD kiadáshoz alkalmas kópia nem létezik (?) - hogy valaki felhasználja a(z angol felirat hiánya miatt nyilván) kevésbé közismert, az említett VCD-nél azonban több mint 10 perccel hosszabb, azaz vágatlan (hurrá!) japán widescreen VHS-t. A japánban egykor piacra dobott verzió kapott egy sárga, legalább jól olvasható angol feliratot + DVD-R formát, ráadásul „pofára” a végeredmény úgy tűnik, egy színeiben élettelibb és pár hajszállal jobb képminőséget mutat.

 
 

A (talán csak számomra?) megtévesztő angol cím (kb: AZ ERŐSZAK UTÁN), (megjegyzem, eredeti kínai címe mindjárt más, kb: FAJTALAN MAGZAT) véletlenül sem valami pre-cat III szériális-rapista története. Hanem az 1983-as, Deliria által találóan a „gong tau-mozik évének” aposztrofált esztendő egyik legsötétebb koncepciójú, képileg gyakran (és dicséretesen) szürreális, formailag és lelkületileg nem éppen finomkodó, tehát kifejezetten brutális alkotása. Szorosan a következő ’83-as black magic főzetek mellett, mint például: RED SPELL SPELLS RED, POSSESSED, DEVIL FETUS. El kell mondjam – a régi hongkongi horrorfilmnek „elborultságban” nincs párja - ezeket a mozikat tényleg „NEM gyermekeknek készítették”! A felhígult nyugati (és mondjuk ki: keleti) mezőnynek ugyanúgy példaértékű lehet a THE RAPE AFTER gorombán fortyogó spiritusza, mint a keménykedő modern vértivornyáknak, melyekből ugyanúgy hiányzik a zsánerhez illeszkedő, megfelelő szellem, akárcsak abból a bizonyos zöldpenészes palackból…


Rendkívül nyomasztó kezdés, fogyatékos, torz gyermekek otthona, hol Doggie vegetál, kinek anyja eszét vesztette, apja lelépett, eltűnt, egyedül épelméjű nővére látogatja. A csinos nővér a pipázó, csajozós fotós (Melvin Wong) legújabb kiszemeltje, modellje. A fotózás helyszíne történetesen egy templom, ahonnan a gazdag playboy fotográfus egy ott porosodó démonszobrot lop el, mivel az ilyen jellegű ereklyéket gyűjti, kérója full antik relikvia. A vonzó nőt – nem minden hátsó szándék nélkül - lakására viszi, majd mindketten csúnyán bepezsgőznek. Naná, hogy az eltulajdonított ősi, Tang dinasztia korabeli cserépfigura megelevenedik, és sűrű mennydörgések-villámlások közepette erőszakot követ el az alélt hölgyeményen. Reggel pedig senki nem emlékezik semmire. A démoni magzat mégis megfogan, a művi abortusz nem sikerül, nem sokkal később a terhes lány autóbalesetben halálra ég, teteméből a gonosz főtusz elpucol, előtte azért az egyik orvos fejét leharapja (!). Nem célom sorolni a nyilvánvaló fekete mágia szörnyű következményeit, legyen annyi elég, hogy Lucio Fulci zombi/gore filmjei időnként kismiskának tűnnek a sírjukból kimászó, delejes hullák hongkongi inváziójához képest. Még szerencse, hogy a taoista papok csapata – idős és tapasztalt vezetőjük tragikus elvesztése után – teljes tudásuk bevetésével veszik fel a kesztyűt a negatív erők elleni küzdelemben… Ez egy pokolian sötét, barátságtalan tónusú, idővel klasszikussá érett gong tau mizéria. A gyengébbek kedvéért megjegyzem, hogy szerény véleményem szerint - többek között - ezt sem szabad komolyan venni, mert csak: EGY MESE, haha!

 ˇˇˇˇ


ˇˇˇˇ


 ˇˇˇˇ


ˇˇˇˇ

2011. szeptember 24., szombat

FEARFUL INTERLUDE

Kuei Chih Hung, 1975 Hong Kong


ˇˇˇˇ

Lassan egy „elfelejtett filmek” rovatot indíthatnék, különös tekintettel Kuei Chih Hung, kedvenc hongkongi exploitation rendezőm munkásságára. A mester vonatkozásában Deliria barátom témájában adekvát, szakmailag kompetens és átfogó elemzését nem lehet, és nem is célom túlszárnyalni, így inkább utalnék egyben a Kuei rendezte CURSE OF EVIL (1982)-hez kapcsolódó bejegyzésem szövegére, ami 100%-ban passzol a FEARFUL INTERLUDE című antológiára is, mely ugyancsak erősen (legalább angol feliratos) DVD kiadás után sikít! Nem is beszélve a jelen pillanatban még szintén „titkosított” SPIRIT OF THE RAPED (1976) elnevezésű Kuei-féle darabról...



A „FÉLELMETES KÖZJÁTÉK” a Shaw Brothers HAUNTED TALES (1980) két epizódos mozijához részben hasonló, bár itt 3 történet (2 db kísértetes, 1 db ugráló vámpíros) ugyanazon iparos munkáját dicséri. A színészgárda természetesen ismerős - THE DELINQUENT (1973), GHOST EYES (1974), stb, a formanyelv és a dzseki színe pedig olyan, amitől annyira vonzó az egész. Tömören úgy írnám le, hogy: "festmény". 
~*~

„THE HAUNTED HOUSE”













~*~ 

„THE COLD SKELETON”













~*~

„A WOLF OF ANCIENT TIMES”













~*~