A japán monszterfilmek százai, ezrei megteremtették önmaguk enyhén hamiskás, de nagyon is szerethető mítoszát: pl.: Godzilla (Gojiraaah) nélkül ma már nem lenne 100%-os egy újszülött szocializációja, előbb-utóbb fel kell tűnnie egy ilyen óriás szörnyetegnek az ember életében…



Nyilván ez csak vicc akart lenni, én emberileg abszolút meg tudom érteni, ha valaki nem kedveli az ilyen mesefilmeket, gagyifilmeket, elismerem, kell némi perverzitás az élvezetükhöz. Aki élete legjobb filmélményének az „Olasz melót” nevezi meg – láttam, nagyon jó film – valószínű, nem rendszeres olvasóm (és tulajdonképpen a bejegyzéseimre sem jellemző a rendszeresség), esetleg meglátva az „ósdi” filmek felhozatalát, azonnal lapoz(ik) tovább. A Steppenwolf blog kifejezett szándéka a kevésbé ismert, és tartalmilag/formailag szűkebb rétegek ízlésével találkozó filmek felkutatása és minden hátsó szándék nélküli, erőszakmentes NÉPSZERŰSÍTÉSE! ;-)






Japánban természetszerűleg a Yokai Monszterek kalandjai igencsak népszerűek lehettek, több epizód is vászonra került, utoljára, 2005-ben Takashi Miike készített egy nagyszabású produkciót e témában.
--------
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése