2008. augusztus 29., péntek

ALL NIGHT LONG

R.: Katsuya Matsumura, 1992 Japán

Kellemes meglepetés volt az ellaposodott horrordömpingben ez a sorozat, mely ALL NIGHT LONG néven vette kezdetét 1992-ben. Három folytatást ért meg (2-3-0), ez utóbbit (a nullát) nem láttam, az 1-2-3, melyekhez van szerencsém, egyaránt tetszett, bár egyes vélemények szerint csak az első rész ötös, a többi úgy-ahogy. Én a hármat egyként kezelem, és újranézem, ha teljesen ki akarok ábrándulni ebből a nyomorúságos életből, haha! Ez sem vidám látnivaló, fogalmazzunk inkább úgy hogy totális abszurd vízió, negatív extremitás, hogy patetikus hangvételű és már-már idegtépően választékos legyek: maga az atrocitás. Mindemellett karikatúra-szerű kép a szuperurbanizált ázsiai nagyvárosról és pár emberről kik abban éldegélnek. Túl nagy rajongótáborra nem fog szert tenni ez japán sorozat, (a világ összlakosságát tekintve), de a rémfilmek aberrált közönsége valószínű, hogy értékeli ezt az ellentmondásos művészi próbálkozást.

A vasúti átjáró sorompójánál várakozva a zavarodott mukesz legyilkol egy ártatlan lányt, (gore scene copied from the golden oldies), a késelés szemtanúi három fiatalember, a sokkélményt követően összebarátkoznak. Filmünk hősei 18-19 éves srácok, más-más (jól megrajzolt) karakterrel, de az a „szemét egy szituáció” összeköti őket.

A legidegesítőbb katzenhansi a szemüveges idióta, naiv és álmodozó seggarc. Na ő a főhős, ja, és kitűnő tanuló… Bár a sulis elhízott rajkodó, magát nőcsábász jassznak előadó haverja a csúcs, arcmimikája megjátszott, de rángatózása igen hatásos a maga nemében.

A három barát különböző módon közelít a hölgyekhez. A legnormálisabb (egyedüli épeszű), aki alkalmas lenne igazi szerelemre jár pórul, a lány akinek udvarol gonosz erőszakoló banda áldozata lesz, de a fiúk kegyetlen bosszút állnak, maguk is vadállattá lesznek, az utolsó 25 perc egymás legyilkolását szemlélteti, vadászpuska, szúró-vágó, és egyéb fegyverek segítségével. Vér és őrület.

A modern betondzsungel felett időnként elhúz egy-egy utasszállító repülő, a fő zenei motívumként hallható, és a megfelelő pillanatokban visszatérő (egyébként k..jó) gitárdallam olyan üres érzést kelt, ami ugyan nem egy CANNIBAL HOLOCAUST, de hasonlóan gyilkos, és rögzül az elmében.

A záró képsorok cinikusan vigyorognak: a befelé forduló japán társadalom nyüzsög tovább, halad ’előre’, ki tudja milyen irányba? OORU NAITO RONGU=zord nihil, akinek ez bejön és tetszik, karmoljon rá!

2 megjegyzés:

Anonymus írta...

Helló!

Remek film, de volna két kérdésem:

Vajon van valami jelentése, szimbóluma a repülőgépeknek? Elég sokszor vannak bennük, és azt hiszem hogy az egyik szereplő rgép -szerelőnek tanul.

A másik meg hogy a végén a csaj aki a bandával van azt mondta hogy a haverjai nem erőszakolhattak meg senkit, mert egész nap ott voltak.
Viszont a csaj nagyon késznek látszott, és nem biztos hogy jól tudja, esetleg hazudott, de ha meg igazat mondott hát akkor.. rossz embereken álltak bosszút?

© Pusztai Farkas írta...

Nem is tudom. A repcsibe bele lehetne valami elmúlás-eltávozás féleséget magyarázni, fokozandó a kiábrándult életérzést. A 2. felvetésre is többféle magyarázat lehetséges... Kinek mi.