BLACK MAGIC II

Ho Meng-hua, 1976 Hong Kong

Az 1975-ben készült BLACK MAGIC a Shaw Brothers egyik (ha nem a) leghíresebb horrorfantázia-filmje. Egyfajta naiv báj jellemezte e művet, ezt még fiatalkorúak társaságában is élvezhetjük, a jó és a gonosz erők összecsapása abszolút meseszerű, a módszerek sem kevésbé mosolyra fakasztóak. Azonban szilárd alapot képez a ’80-as évek eleji, legjelentősebb és a műfaj csúcsait reprezentáló alapkőletételek előzményeként.


Rá egy esztendőre, a sikerre való tekintettel jött a folytatás, mely „Revenge of the Zombies” néven is előfordult már a világtörténelemben (sok-sok filmalkotással egyetemben, kik szintén ezt a fantáziadús címet viselik). A második rész története nem konkrét folytatása az elsőének, a színészgárdában magától érthetődően sok az átfedés. A sokat foglalkoztatott Tanny Tien Ni szép alakját most ruha nélkül is megcsodálhatjuk, a fényképezés mondanom sem kell, nagyon frappáns, Lo Lieh pedig ezúttal mint echte fekete mágus lép a színre, csúnyán ráncolva a homlokát, valamint a rendező is megegyezik Ho Meng-hua személyében.


Mindössze egy év a távolság a két rész között, és a BLACK MAGIC II már viseli magán a vérbeli rémfilmek vehemenciáját, félúton az első rész infantilis (de azért bőven élvezhető) jellege és az olyan ’80-as évek eleji kiforrott és magas színvonalú mozik között, mint például a BEWITCHED. Magyarul, ebben is van bőven „némi gyermeki”, és nem kevés durva téma is, ami abszolút not for csild!


A gyermeki már az első jelenetben realizálódik, amikor a krok megcuppant egy fürdőző lányt, ezek után (a naná hogy feltűnően parókás) mágus egy horogra kötött tyúk csalival (ejha)- megbuherálva a levegőben lógó misztikus erőket- kifogja a gyilkos alligátort. Nálam erős trash-szag érződött amikor ezt néztem, meg a szimpatikus cickókat, amiket szerintem csak a kedvemért tettek közszemlére a fürdőző csinos ázsiai leányok.



Repcsivel megérkezik a barát (egy „trópusi városba”, a Malájzia és Indonézia közt virágzó Szingapúr?), majd a kocsiban hazafelé szóba is jön a téma, ami a térség varázslatairól szól, az orvos házigazda interpretálásában. A hitetlen vendég nem marad sokáig olyan hitetlen, ugyanis feltűnik Lo barátunk, és egy laza Benkenobis (Obivan) ráhatással lecsapja a diszkóklubban kezéről a csajt, később felhasználandó gonosz praktikái gyakorlásában (hej élet zombi élet, szög a fejbe, satöbbi). Itt a bári jelenetnél, ahol megbabonázza a táncos hölgyet, hallható először az a hangeffekt, ami később gyakran jelzi a vajákos jelenlétét és félelmetes erejét, természetesen a gyengébbek kedvéért. Ezek a szupi kis hangulatfokozó hangocskák viccesek, egy cinkos kacsintásnál például egy doromb-hangzású pjjjonnggg pattan el, a’la Frakk a macskák réme.




A helyi kórházban gyarapodik a black magic átkoktól szenvedők száma, a fekete mágus (infóbörze: malájul: Jiagaipohai) több embert is befolyásol, áldozatai tudattalan lényekké válnak, általános jelenségről van hát szó. Kezdődnek a csúnyaságok, arcseb varázslat, zöld méreg varázslat, férgek, még szerencse hogy Lo a legjobb színben van, bár bevallása szerint a 80-adik éveit tapossa. Mi a nyilvánvaló anti-aging hatás titka? Ezt egy sima hidratálással nem lehet produkálni, talán valami életelixír? Hisszük vagy sem, az anyatejnek köszönheti ezt a fiatalos kondíciót, időnként meg is szopizik egy-két helyes dombocskát. Mellesleg kelléktárában a női mell mellett, az égetett fanszőrzet is szerepel, mint adalékanyag. Helyes.




A varázslót megkeresi egy fickó, hogy szerezze meg neki egy táncosnő szerelmét. Így indul a történet, mely a délkelet-ázsiai mágiáról szól, a fehér mágusok is szóba jönnek, ők varázslataikat gyógyításra használják. Az amerikai professzor erről szóló könyvében az illusztrációs fotókon is Lo áll, amolyan black metalos beállásokban (Dark Funeral, Marduk). Nekem a gyönyörű boltíves alagsorban tartott csukjás zombik voltak újak, ilyet még nem láttam Gong Tau témájú filmben. Az attakkoló élőhalottak nem egy spanyol BLIND DEAD széria, vagy egy olasz ZOMBI HOLOCAUST nívójúak az bizonyos, egyszerűen csak be van festve az arcuk zöldre (-:ZOMBIE’S LAKE:-), bár a barna csuha azért csinos, a katakomba meg pláne!



Mint sok más hasonló filmben, itt is az utolsó fél óra pörög fel rendesen: death spell, arcátszúrás, vérhányás, durva horror – majd irány harapófogóval a gonosz boszorkánysággal irányított zombik ellen, ugye ott a 200-as szög a fejükben. Befejezésként megtekinthetjük a nagyerejű medál harcát Lo Lieh villogó pecsétgyűrűjével.



Szerintem ez jobb, mint az első rész.
Égő zombik…